Ónos nyelű ostor

Felvidéken és Dunántúlon is csináltak hasonlókat. A rézhuzal nyak ónozással nyilván újabb keletű a bőrnyaknál, szerintem a 19. század vége felé jelenhetett meg. (Korábban a fémek igen ritka, drága anyagok voltak.) A régebbi karikásokon a karikák sem fémek, hanem marhaköröm, vagy -tülök szaruból készültek, s talán előfordulhattak az általam már próbált módon marha lábszárcsontból is.

Mivel az ólom, ón mérgező nehézfémek, most már ilyen ónos ostort nem készítek.