Dunántúli karcolt, savazott flóta

Dunántúlon a fuvolákat jellegzetes semleges tercű és szeptimű hangkészletre hangolták (természetes mixolid skála): ezeken mind a dúr, mind a moll jellegű dallamokat az alaphangra zárták. Arrafelé szokás volt a dalolásban is ez a semleges hangzás.

A harántfurulyát Dunántúlon leginkább oldaltfújós furulyának nevezték, de a flóta név is előfordult errefelé is.

Alaphangja lehet d', esz', e', f', g'.

Díszítménye a honfoglalás kori mintakincs (igeírás, palmetta) ötvözése a dunántúli karcolozással. Ez nem egészen mondvacsinált ötlet. A somogyi két Kapoli Antal faragó juhászok mintakincse is hajaz egyben-másban a 10. századi palmettára. A narancssárga részek savval maratottak. ( A képeken felülről a harmadik.)

Az ár hasonló kivitelű darab esetén eltérhet a munkaidőráfordítás függvényében.