Dunántúli harántfurulya rótt hímmel

A dunántúli fuvolákat jellegzetes semleges tercű és szeptimű hangkészletre hangoltak (természetes mixolid skála). Ezeken mind a dúr, mind a moll jellegű dallamokat az alaphangra zárták. Arrafelé szokás volt a dalolásban is ez a semleges hangzás.

Alaphangja lehet: d', esz', e', f', g'.

E vésett, (olykor) szutykozott díszítésmód országszerte bárhol előfordulhatott.

Dunántúlon e hangszert leginkább oldalfújós furulyaként emlegették, de előfordult a flóta név is.

Az ár hasonló kivitelű darab esetén eltérhet a munkaidőráfordítás függvényében.